Laurinyecz Pál András
Laurinyecz Pál András
Zalai Erzsébet férje, 3 gyermeke: Pál, Lajos és Erzsbet. Római katolikus.
Zalai Erzsébet férje, 3 gyermeke: Pál, Lajos és Erzsbet. Római katolikus.
Üdvözlöm a családtörténeti honlapomon
Nagyon örülök, hogy megtalálta oldalamat! Remélem, hogy élvezni fogja a családfa információimat. Azt is remélem, hogy új információkat talál családjáról. Minden forrásom dokumentálására törekszem.
Reméljem, hogy tetszik az új felület!
Alapvetően a saját és a feleségen leszármazottainak teljes családfáját kezelem, ebben a felnőtt kort megért személyek adatai, kapcsolatai találhatók.
Továbbá a rokonságunk bármely ágához tartozó személy kérésére kidolgozom az úgynevezett egyenesági családfáját, ha erre felhatalmazást ad. Az egyenesági családfa azt jelenti, hogy bizonyos szint felett, a felmenők testvéreit, s azok kapcsolatait nem tartalmazza a családfa.
2021. június 25-e után csak külön kérésre töltöm ide fel az egyedi egyenesági családfákat! Ugyanis, a "Kapcsolatok" kiegészítő programnak (MOD) köszönhetően lehetőség van az egyes leszármazási ágak megjelenítésére, így bárki könnyen követheti saját leszármazási vonalát!
Minden adat védett, csak a regisztrált felhasználók láthatják az adatokat, függetlenül attól, hogy a személy már elhunyt, vagy még él.
Felhívom figyelmét, hogy ez a saját webhelyem, bármikor megváltoztathatom! Igyekszem mindenki számára elérhetővé tenni, de KÉREM, MINDENKI itt nyilvántartott információkat bizalmasan, a regisztráció során az adatvédelmi nyilatkozatának megfelelően kezelje!
Laurinyecz Pál András
Zalai Erzsébet férje, 3 gyermeke: Pál, Lajos és Erzsbet. Római katolikus.
Zalai Erzsébet
Zalai Erzsébet három gyermeket nevelt fel, Pált, Lajost és Erzsébetet.
Murvai József
Gyulai református Murvai család leszármazottja.
Murvai Margit
Békési római katolikus Murvai család leszármazottja.
Több éve kutatom a csorvási Laurinyecz és velünk az idők folyamán BÁRMIKOR, BÁRMILYEN MÉLYSÉGŰ rokoni kapcsolatba került családok tïörténetét, így többek között: Petrovszki, Vozár, Góg, Murvai, Stiegelmayer, Miklósik, Odrobinyák, Fecz, Baráth, Zalai, Sebestyén, Jámbor, stb. családok történetét. Az adatbázisomban már több, mint 16000 személy adata szerepel, azonban grafikusan (TNG) a dédszüleimtől kezdve a mai napig született személyeken túl, csak azok családfáját teszem közzé, akik ezt kérik! Miért csorvási Laurinyecz családról szól ez a lap? Csupán azért, mert mint minden parasztembernek a megélhetés alapja a FÖLD volt, s ma is az, elődeinknek abban a határban terültek el földjeik, amelyek az idők folyamán Soprony- és Csorvás pusztákból Csorvás önálló közigazgatási egységgé történt megalakulásakor ide "került". A falu közelsége is erre orientálta őket, itt intézték ügyeiket, ide jártak templomba, ide temetkeztek, stb. Ugyan Csabán is volt házuk, de egy idő után azokat feladták.
Elég későn ébredtem rá, hogy nem lesz kitől kérdeznem. A rokonságból csak három személyhez fordulhattam. Tőlük próbáltam megerősítést kapnom a gyerekkori élményeimből eredeztethető emlékképeimben lebegő kérdésekre.
Ezekre szerettem volna választ kapni többek között: Ki az a "csődörös"? Tényleg zsoldos katonák voltak a Lavrintz őseink? Tényleg volt "kutyabőrünk"? Ki volt a keresztapám, akivel "soha" nem találkoztam? Miért jártak anyai nagyszüleim lovaskocsival Soltvadkertre? És így tovább...
Köszönetet kell mondanom:
Családomnak, akik eltűrik hobbimat! Számtalan segítséget kaptam kutató társaimtól, Szlancsik László, Petrovszki Attila István és Borbéy András János barátaimtól is.
Solymosiné Laurinyecz Mária néni "Emlékképek családunk életéből..." munkája került kezembe Zalai György nagybátyám jóvoltából, valamint William Lawrence (Laurinyecz Pál + Tóth Cz. Mária leszármazottja) családfa dokumentumai. Némely személy különös, vagy tragikus élettörténetét külön lapon találhatja meg!
A bozóki apátságot 1135-ben alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comes és a cisztercita rendnek adta. 1135-ben "Bozouk", 1245-ben "Bozok", 1331-ben "Bozook", 1439-ben "Kis Bozok" néven szerepel. 1156-ban a bozóki uradalom a legnagyobb volt Hont vármegyében. 1181-ben a cisztercitákat a premontreiek váltották fel és prépostságot alapítottak. A település maga mezővárosi ranggal és vásártartási joggal rendelkezett. Címerében Szent István király volt látható. ~Wiki I
Csorvás első írásos említése az 1456-os évre tehető, amikor V. László a területet Hunyadi Jánosnak adományozta. Ekkor mint Szentetornyához tartozó pusztát említik. 1458-től a gerlai Ábrahámffyak birtoka volt 1595-ig, a török pusztításig. 1471-ben Csorvás újra előfordul, mint falu. Az említés szerint midőn a budai várban lévő szűz Mária templomának prépostja a szenttornyai birtokba bevezettetett, mint tanú és szomszéd jelen volt a csorvási bíró Elekes György. ~Wiki
Laurinyecz István (Csaba, 1858. 06. 30. - Csorvás, 1921. 05. 18.) dédapánkról egy mondóka maradt fent: "Laurinyecz István az én nevem, Krajcsó Judit az én nejem! Éljen a nevem, éljen a nejem!" Halála előtt meghagyta, hogy unokái ne menjenek a temetésére feketében, ne legyenek olyanok, mint a varjak.
Krajcsó Judit (Csaba, 1864. 08. 14. - Csorvás, 1928. 07. 14.) férjével együtt a csorvási katolikus temetőben a D2/I. 20-21-es parcellában alusszák örök álmukat.
Apám többször említette, hogy a Lavrincz őseink Bozók környékéről származnak és szélnek eresztett zsoldos katonák voltak. Békéscsabn szolgáló Bielek Gábor két kiadást megért, "Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895) története" munkájában is említi ezt a tényt. Ennek próbálok utána járni a családunk DNS vizsgálatán keresztül. Most (2022. szeptembere) 98%-os pontossággal az apai eredet a németországi Magdeburg és Lipcse között lévő Peißen városában talált tömegsírből származ leletekkel mutat egyezőséget.
Bielek Gábor "Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895)" szerzője.
"Emlékképek családunk életéből 1770 - 1878 - 2003" családlexikon szerzője.
