Gógh ág.

Apai nagymamám Góg Teréz volt, az Ő apja, Góg Péter dédapám, Csorvás volt bírája, sírhelye a csorvási katolikus temetőben található.
Csorvás neves polgárai közé tartozott a gyulai származású Góg család. Erdélyi érchegységben, annak is délkeleti részén, a mai Vajdahunyad vármegyében található Ruda községből származhattak, a nemesi oklevelük szerint. Ruda (1482-ben Rwda, Gyalár község falujaként emlegetik, 1525-ban pedig már Ruda). 1882-ben Rudabánya. Manapság a közeli Brád községhez tartozik. Már a rómaiak is bányásztak itt aranyat. 1891. novemberében 57,726 kg-nyi tömböt találtak , melyet a magyar tudomány nagy kárára, a német bányabirtokosok beolvasztottak.

Góg nemesi oklevélről:
A nemesi oklevelet Bethlen Gábor adományozta "1623. május havának 4-én" Szászszebenben. Mária Terézia "1757. május havának 7-én" erősítette meg. Az eredeti oklevél a II. VH. alatt a gyulai múzeum padlásán elégett. De szerencsére egy másolati példány a Budapesti Levéltárban megmaradt.
Amint a 4. képen látható, az eredeti oklevelet a Grócz Béla az akkori csorvási plébános adta át 1884. december 29-én, s Mogyoróssy János a "Békés megyei Múzeum igazgatója" vette át.

A címerről a nemesi oklevélben az áll:
Ezen igazi és tökéletes nemességük jeléül pedig az alábbi égszínkék színű címert vagy akár nemességi jelvényt (adtuk nekik), amelynek, mezőjében vagy udvarában egy levágott emberi alkar felső karral hüvelyéből kihúzott kardot tartva látható, a pajzs fölött zárt katonai sisak van elhelyezve, melyet drága-kövekkel királyi korona fed; a sisak csúcsáról a szalagok innen-onnan libegve magának a pajzsnak mindkét szélét vagy oldalát igen szépen körülveszik és díszítik.

Az oklevél latin szövegének másolatát ide kattintva láthatod.

Az oklevél szövegének fordítását pedig ide kattintva láthatod.