Stiegelmayer ág - Laurinyecz honlap

Csorvási Laurinyecz család


Tartalomhoz ugrás
Stiegelmayer ág
A Stiegelmayer család ősei minden bizonnyal a mai Németország területéről származnak. A név eredetéről ezt írja Borbély András János a "Csorvási Baráth család története" családkönyvében (néhány részletet szó szerint, némelyeket tartalmilag idézek): "... a német nyelvterületen többféle alakban fordul elő. Az általam talált legkorábbi feljegyzés a vezetéknévvel kapcsolatban 1753-ból való és Johann Stiegelmayer Hildburghausen város (Türingiai tartomány) polgárára vonatkozik. [Forrás: www.heraldryinstitute.com]..." A családnév két szóból eredeztethető "Mayer" alapszó a délnémet nyelvterületen (sváb, bajor, osztrák), amely tanyásgazdát, felügyelő, kasznár, gondnok, majorost, stb. jelent. A Stiegel részt nehéz egyértelműen meghatározni, utalhat a rózsára, német nyelvterületen előforduló családi címerben szerepel a rózsa szimbólum a felkelő a holddal együtt, így felkelő, felemelkedő, gyarapodó szójelentésre, de talán a családnév "Stiegel" része a származási helyre, településre is Szász-Anhalt tartomány béli Stiege, vagy Ausztria Tirol tartományi Steeg falura is utalhat. Tulajdonképpen mindegy is, az biztos, hogy valahonnan a német nyelvterületről betelepült családról van szó! Valószínűleg a második német betelepülési hullámban érkezhettek, kb. 1740 körül, ekkor jelentek meg a gyulai és eleki katolikus anyakönyvekben. Már 1886-ban a Csorvásra települt Stiegelmayerek közül József (Stiegelmayer György és Spielmann Terézia fia) Szénásira változtatta a családnevét, de későbbi leszármazottak is Szénási nevet vettek fel. A Spielman(n) Terézia, Stiegelmayer György felesége családneve is hasonlóan, sváb eredetű, mindkét család katolikus vallású. A Spielman szó szerint "Játszóember"-t jelent, akit általában zenész emberrel azonosítanak. Az élérhető anyakönyvek szerint a legtöbb Stiegelmayer család Nagy Pél, (néhol Nagy-Pél, vagy Pél alakban fordul elő, ma Romániához tartozik Pilu néven, Varsáddal együtt alkot Commune-t) környékén éltek, birkás, azaz juhászok voltak, de találtam egy apát, akinek a foglalkozása kovács volt. A Stiegelmayer családokkal feleségem apai- és anyai ágán is rokonságban vagyunk. A nevet több változatban használták mind írásban, mint beszédben. Ne feledjük anno bemondás, hallás alapján rögzítették a neveket, hiszen nem voltak személyi okmányok.

SZÉTSZÓRÓDVA:

Debreceni ág:
A család Békés vármegyében, Csorvás, Újkígyós és Doboz környékén lakott. Az I. VH után a család egy részének életében a Debreceni Katolikus Leányiskola fontos állomás volt. Két Stiegelmayer is ott dolgozott a Svetits Intézetben. Károly (Vésztõ, 1907.  11.  25. - Debrecen, 1997. 01. 05.) és József (Csorvás, 1918. 07. 05. - Csorvás, 2006.  10.  25.). Károlynak négy gyermeke alapított családot, ma már 11 család és 36 személy alkotja a debreceni ágat.

Újkígyósi ág:
Ez a legkisebb tagot számláló (legalább is az eddig ismert) család, három felnőtt leszármazottjai alkotják. Az élõ személyek felderítése még várat magára.

Hajdúböszörményi ág:
Stiegelmayer Jolán (Csorvás, 1921. 09. 26. - 2012. 10. 09.) Priskin Pállal költöztek Böszörménybe, onnan a leszármazottak kerültek Budapestre.

Pestiek:
Stiegelmayer László magyarosította a nevét Szánásira, az ők családjuk alkotja ezt az ágat.

Csorvásiak:
A többi leszármazott zöme Csorváson élt, persze pár gyermek azóta a környező városokba költözött.

Vallás:
A Stiegelmayer család is ragaszkodott a katolikus vallásához. Három leány is apácának állt. Stiegelmayer Terézia, Mária és Margit irgalmas rendi apácák voltak. Sok üldöztetésben volt részük, de kitartottak.

Created with WebSite X5
Email címem: admin@laurinyecz.hu
Vissza a tartalomhoz